Blog
|
Korábbi cikkemben már esett szó a siklócsapágyak anyagáról, amelyet IDE KATTINTVA olvashatsz. Azonban amint akkor is említettem, az anyagok pontos összetétele nem ismert és gyakran csak a cikkszám végén lévő betűkből lehet következtetni az anyagösszetételre. Máskor pedig csak a katalógusokban van utalás arra, hogy milyen anyagból is készülnek az egyes csapágyak. Miért érdemes akkor tudni, hogy az egyes csapágyak milyen anyag összetételűek. Lássuk! |
|
A belsőégésű motorokba lévő siklócsapágyak folyamatosan fejlődnek. Kezdetben viszonylag egyszerű, vastag falú fehérfém vagy ólombronz csapágyakat alkalmaztak. Erről ide kattintva olvashatsz. Ahogy a motorok teljesítménye növekedett ezeket fokozatosan kiváltották a többrétegű csapágyak. Ma már ezek számtalan anyagminőséggel kaphatóak, a motorok igényeinek megfelelően. De hogyan épülnek fel ezek a csapágyak? |
|
A klasszikus autók tulajdonosai számára a tél különösen nagy problémát jelenthet. Részben azért, mert a régebbi modellekből hiányozhatnak a modern autókban található biztonsági berendezések, részben pedig azért, mert a régebbi, klasszikus oldtimerek mechanikája, motorja érzékenyebb lehet. Íme néhány ötlet, hogy mire készülj és hogyan,ha oldtimered van. |
Sokan vélik úgy, hogy a régi autók jobban össze voltak rakva, sőt egyesek szerint lelkük is van, de mégis előfordulhat, hogy a veterán autódban meghibásodik egy olyan alkatrész, amelyiknek a cseréje nem egyszerű. Íme a veterán autók leggyakoribb hibái.
"A valaha készült legszebb autó"
Pontosan ezt mondta Enzo Ferrari a Jaguar E-type-ról. És természetesen igaza volt. Az 1955 és 1957 között háromszoros Le Mans-győztes D-Type alapján készült E-Type Jaguar lenyűgöző példája volt annak, hogy a brit autógyártó Jaguar mire volt képes annak idején. Az egyik legmenőbb autó volt a hatvanas években, és gyorsabb, mint egy Ferrari, de harmadannyiért, ez volt a korszak tökéletes sportautója.
Ma már az életünk állandó részévé vált, ám nem volt ez mindig így. Írásunkkal egy kis történeti áttekintést szeretnénk nyújtani az autóknak lelket adó, bonyolult szerkezetről, a motorról, melynek jelentése „mozgató”. Kialakulásának néhány fontos állomását nézzük hát át.
Gyerekkorunkban autós kártyákkal játszottunk, gyűjtöttük a Turbó rágóból az autós képeket, és szinte biztos, hogy valahol volt egy Porsche, Ferrari, Lamborghini, vagy más különleges szuper sportkocsiról egy poszter a falon.
Mióta vannak mozgó járművek, azóta léteznek váltók is. Az első váltók egy fokozatúak voltak, vagyis direktbe volt kötve a motor és a hajtott kerék. Ez egészen egyszerű volt, a motor fordulatszáma határozta meg a jármű sebességét. Azonban a sebesség megszállottjainak ez hamar kevésnek bizonyult, és innen kezdett érdekessé válni a történet.
A karburátor vagy más néven porlasztó az Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet. A ma is használt karburátor ősét, 1893-ban Csonka János és Bánki Donát fejlesztette ki és szabadalmaztatta. Az eszköz megoldotta a motorok hatékony működéséhez szükséges benzin és levegőkeverék előállítását.
Ahány márka, annyi rajongó, ám vannak gyártók, akiknek sikerült kiemelkedőt alkotni. Ha felsőkategóriás gépjárművekről van szó, sokakban az elsők között merül fel a Mercedes név, amely teljesen megérdemelten vált híressé.