Blog

Naponta használunk olyan tárgyakat, melyek számos csavarkötést tartalmaznak. A csavarkötés a legelterjedtebb módja két alkatrész biztonságos, oldható egymáshoz rögzítésének. Nagyon sokféle méretben és változatban léteznek, mindegyikben közös azonban, hogy az alkatrészek tartós rögzítését biztosítják. Ezért nagyon fontos a szorítóerő és a csavarfeszültség hosszú távú megtartása a kötéseknél.

A három cikkből álló, csapágycsészék meghibásodásáról szóló cikksorozatunk utolsó részében a maradék három hibát vesszük vizsgálat alá.

Vannak olyan esetek, amikor a csapágycsészéken különleges kopási nyomok látszódnak.

Előző cikkemben részletesen írtam az első három, csapágyakon előforduló különös kopásnyomokról. Íme, a következő három.

Előző blogbejegyzésünkben a csapágyak meghibásodását foglaltuk össze táblázatosan.

Ahogy akkor ígértük lássuk részletesen, melyek azok a kiváltó okok, amelyek előidézhetik ezeket a meghibásodásokat és mit lehet tenni ezek kiküszöbölésére. Íme a három részből álló leírás első fejezete.

Vannak olyan esetek, amikor a csapágycsészéken különleges kopási nyomok látszódnak.

Ezek beazonosítása azért fontos, meg gyakran a hiba nem magában a csapágyban keresendő, hanem a vele közvetlen vagy közvetve kapcsolatba álló alkatrészekben, így ahhoz hogy megszüntessük a problémát nem elegendő csak a csapágy cseréje.

Korábban már írtunk a csiklócsapágyak egyik gyakori meghibásodásáról, amikor idegen anyag kerül a motorba. Ezt ITT olvashatod.

A siklócsapágyak meghibásodásának másik gyakori oka a túlmelegedés. Lássuk ezt mi okozhatja.

Egy autós katalógus lapozgatása közben vagy egy használt autó kereskedésben sétálva nem igazán tudjuk elképzelni azt, hogy ne lássunk Audit, BMW-t vagy Peugeot-t.

Mégis voltak olyan pillanatok a történelemben, amelyek szó szerint megváltoztatták ezeknek a márkáknak a sorsát. Konkrétan, néhány modell olyan márkák életét mentette meg, amelyeket ma már a globális autózás alapdarabjainak tekintünk.

Íme 5 olyan autó története, amely megfordította a márka sorsát.

Ha idegen részecskék jutnak a siklócsapágy és a főtengely csap közötti kenési résbe, nagy a csapágykárosodás veszélye. A vékony olajfilm miatt már egész kisméretű részecskék is megzavarhatják a működést vegyes súrlódást okozva.

A szennyeződések egy része beágyazódhat a siklócsapágy felületébe, a beágyazódás mellett keletkező élek és kitüremkedések menet közben „lelapulhatnak”, így ezek nem feltétlen okoznak maradandó károsodást.

A siklófelületnél vastagabb részecskék azonban nem tudnak teljesesen beágyazódni, a kiálló részek a főtengely csapjának kopását okozza hornyok formájában. Ez csökkenti a motor élettartamát és a csapágyak besüléséhez vezethet.

A siklócsapágyak akkor működnek megfelelően, ha a felületek között megfelelő olajfilm alakul ki, amely ken, hűt és párnáz is egyben. Ellenkező esetben a csapágyak meghibásodnak. Ez a meghibásodás több okra is visszavezethető, amelyeket érdemes kideríteni, mivel egy javítás során nem csak a hibát, hanem a kiváltó okot is meg kell szüntetni. Ellenkező esetben a hiba újból fel fog lépni.

De nézzük először általánosságban.

Korábbi cikkemben már esett szó a siklócsapágyak anyagáról, amelyet IDE KATTINTVA olvashatsz.

Azonban amint akkor is említettem, az anyagok pontos összetétele nem ismert és gyakran csak a cikkszám végén lévő betűkből lehet következtetni az anyagösszetételre. Máskor pedig csak a katalógusokban van utalás arra, hogy milyen anyagból is készülnek az egyes csapágyak.

Miért érdemes akkor tudni, hogy az egyes csapágyak milyen anyag összetételűek. Lássuk!