Blog

A fékmunkahenger hibája a dobfékes rendszerrel ellátott járművek egyik gyakori problémája. Ebben a cikkben bemutatjuk, mi okozhatja a meghibásodást, hogyan ismerhetjük fel a jeleit, és milyen lehetőségeink vannak a javításra.

Kétféle fékrendszert alkalmaznak az autókban és tehergépkocsikban: a dobfék rendszert és a tárcsafék rendszert. Sok járműnél mindkét típus megtalálható: az egyik a jármű első, a másik pedig a hátsó részén helyezkedik el. A dobfékkel szerelt járművekben a fékpofák működtetéséért a fékmunkahenger felelős, ami a rendszer egyik legfontosabb eleme.

A féknyereg az autók egyik legfontosabb alkatrésze, amely kulcsszerepet játszik a jármű megállításában. A modern autók többsége, különösen az első tengelyen, tárcsafékkel van felszerelve, de még a régebbi veterán modelleken is találkozhatunk ezzel a féktípussal. A féknyereg fő feladata a féktárcsa lassítása a fékbetétek által keltett súrlódás révén.

A féknyereg a fékbetétet nyomja a féktárcsára, súrlódást okozva és lelassítja annak a tengelynek a forgását, amelyhez hozzá van erősítve. Bár az összes tárcsafékes rendszer ezen az általános elven működik, a féktárcsa típusa, kialakítása nagyban különböznek gépjárművek és kialakításuk alapján.

Az alábbiakban a szellőztetett féktárcsák típusait ismertetjük.

Egy gépkocsi fékrendszerére azért van szükség, hogy csökkenthessük a jármű sebességét illetve megállíthassuk azt. A fékrendszer meghibásodása esetén a járművel közlekedni szigorúan tilos, mivel ez balesetveszélyes. A fék nem játék! Így az sem mindegy, hogy milyen alkatrészeket szerelünk autónkba.

Napjainkban a legelterjedtebb fékrendszer a tárcsafék, mely legfontosabb részei a fékbetétek és féktárcsák, amelyek a gépkocsi teljes fékrendszerének működése szempontjából egyaránt fontosak.

A modern autók fékrendszere két fő típusra osztható: tárcsafékekre és dobfékekre. A mai korszerű járművekben azonban egyre inkább csak tárcsafékeket használnak, mivel ezek hatékonyabbak és megbízhatóbb fékhatást biztosítanak, mint a dobfékek.

Sok olyan autótulajdonos van, aki nem tartja elsődlegesnek a fékkarbantartást – egészen addig, amíg valami nem stimmel. Ne kövessük el ezt a hibát! Ha lenyomjuk a fékpedált, a fékrendszer alkatrészeinek összetett hálózata lép működésbe. A rendszer megfelelő működése érdekében bizonyos alkatrészeket rendszeres időközönként cserélni kell. Ezen alkatrészek közül valószínűleg a fékbetéteket fogjuk leggyakrabban lecserélni.

A fékbetétek a fékrendszer végén helyezkednek el. A fékbetét pároknak kell létrehozni a súrlódást a féktárcsákkal, miközben a sebességet átalakítják hővé. A tökéletes súrlódási anyag létrehozása külön tudomány. Nem csak a legjobb súrlódást biztosító anyagot kell megtalálni, hanem azt a keveréket, amely kombinálja a magas súrlódást a legjobb hatásfokkal. Nem könnyű feladat, mivel a fékbetéteknek ugyanúgy kell működniük 700°C-on mint fagypont alatt. A fékbetéteknek együtt kell működniük az ABS rendszerrel is, amely a gyári fékbetétek teljesítményéhez van igazítva.

A fékbetétek az autó fékrendszerének egyik legfontosabb alkatrésze, amely a féktárcsával együtt biztosítja a jármű megfelelő lassítását és megállítását. A fékbetét egy olyan súrlódó anyagból készült lapka, amely a féknyereg által összenyomódik a forgó féktárcsával, ezzel átalakítva a mozgási energiát hővé. A fékbetét tehát nagy terhelésnek van kitéve, ezért idővel kopik és elvékonyodik. Ha a fékbetétek túl vékonyra kopnak, akkor nem tudják megfelelően ellátni a feladatukat, és veszélyes lehet a közlekedésben.