A gyújtószikra és a gázüzem
|
A benzin üzemű autók működésénél az első dolog aminek tuti jónak kell lenni, az a gyújtás. Minden egyéb beállítást csak a megfelelő gyújtás beállítása után érdemes elvégezni. Ez azt jelenti, hogy minden alkatrésznek (elosztó, gyertyakábelek, trafó, gyertyák) kifogástalan állapotúnak kell lennie és a beállítási értékeknek (pl. előgyújtás, gyertyahézag, stb) is a helyén kell lennie |
Ha az autó LPG, CNG, vagy E-85 üzemanyaggal (továbbiakban gáz) üzemel gyakori jelenség hogy a motor benzinnel kifogástalan, de gázzal rángat. Ez leggyakrabban gyújtás hibára utal. Persze más hiba is okozhatja, de a gázüzemű autó kifogástalan működéséhez még inkább hibátlan gyújtásra van szükség. Ez azért fontos, mert gázüzemben nagyobb gyújtófeszültségre van szükség, ezért a nagyfeszültségű rendszert is fokozott terhelésé éri.
Miért függ a gyújtófeszültség az üzemanyagtól, honnan tudja a trafó, a kábel és a gyertya hogy milyen üzemanyag van a hengerben?
Az érthetőség kedvéért tételezzük fel, hogy a primer kör megfelelően működik és csak a gyújtás nagyfeszültségű részét vizsgáljuk meg.
Hogyan jön létre a szikra a hengerben:
- A trafó (helyesebben gyújtótekercs) szekunder oldalán elkezd növekedni a feszültség.
- Ez a feszültség megjelenik a gyertya pólusain és mindaddig nő amíg az elektródák között összesűrített keverék vezetővé válik. (átütési feszültség)
- Amikor a keverék vezetővé válik, létrejön az ív
- A feszültség szintje gyorsan csökken és az ív ezen az alacsonyabb szinten kb 1 ms ideig fennmarad. Ez idő alatt kell begyújtani az összesűrített keveréket. (ív fenntartási feszültség)
Mitől függ a szükséges átütési feszültség: (csak a fontosabbak)
| nagyobb elektródatávolság (gyertyahézag) | nagyobb feszültség |
| szegényebb keverék | nagyobb feszültség |
| nagyobb nyomás (kompresszió) | nagyobb feszültség |
| kisebb elektróda felület (vékony, hegyes középelektróda) | kisebb feszültség |
| magasabb gyertya hőmérséklet | kisebb feszültség |
| nagyobb előgyújtás | kisebb feszültség |
Mi történik akkor, ha nem benzin hanem gáz az üzemanyag?
Miért kell nagyobb feszültség a gázhoz
Az összesűrített keverék elektromosan szigetelő anyag. Ahhoz hogy ezen áram folyjon keresztül (szikra) először vezetővé kell tenni, ionizálni kell. Ahogy a feszültség növekszik az elektródák között, úgy egyre több addig semleges részecske szakad szét. Pozitív és negatív ionok jönnek létre. Ezek az ionok nagy sebességgel elindulnak az őket vonzó elektróda felé. Ütköznek más részecskékkel és ezeket is szétszakítják. (ütközési ionizáció) A számuk egyre nő és amikor már elég sokan vannak, nagy áramerősséggel kialakul az ív. A nagyfeszültség átüti az addig szigetelő közeget. Az összesűrített gáz-levegő keverék részecskéit nehezebb ionizálni, ezért ennek a folyamatnak a beindításához és az ív fenntartásához több energia, nagyobb feszültség szükséges, mint benzinnél. Cserébe a gáz valamivel több hőt ad le, mint a benzin. Magasabb hőfokon gyullad és magasabb hőfokon ég.
A kérdésre megtaláltuk a választ. (honnan tudja a trafó hogy milyen üzemanyag van a hengerben?) Amikor a hengerben gáz üzemanyag van akkor a trafót arra kényszerítjük hogy nagyobb feszültséget adjon le. A jó állapotú trafókban van annyi tartalék hogy ezt a 20-30% többlet feszültséget leadják, de így terheljük a trafót, a gyújtókábeleket és a gyertyákat is. Ha a gyertyahézag is megnő, vagy hibás, öreg esetleg szakadt vezetőjű gyújtókábelt használunk akkor előbb utóbb a trafó is károsodik. Jól megválasztott gyújtógyertyákkal és gyújtókábelekkel ezt a többlet feszültséget csökkenthetjük.
| Nagy Károly |