Barion Pixel

Cookie beállításokkal kapcsolatos információk

A Veterán Autóalkatrész Webshop cookie-kat használ annak érdekében, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtson weboldalán, ezen felül pedig releváns ajánlatokat jelenítsen meg látogatói részére. A cookie beállításokat a 'Beállítások módosítása' gombra kattintva tudod megváltoztatni, ha szeretnél többet megtudni szabályzatunkról, kérjük kattintson ide!
Menü
Itt jársz: > Kezdőlap > Blog >

Haszanáljam? Ne használjam? Néhány gondolat az ólompótló adalékokról.

 

Már talán sokan nem emlékeznek rá, de a ’80-as évekig még ólommal adalékolták az üzemanyagokat. Ennek oka a jobb égés, a magasabb kopogástűrés, valamint az üzemanyagrendszer fém alkatrészeinek, főleg a szelepülékeknek a kenése volt. Csak hát közben kiderült, hogy ez nem igazán hat pozitívan a légutakra, ezért az üzemanyagok ólommal való adalékolását betiltották.

 

Az ólom adalék eltűnésének hatása

Sok motor esetében, amelyeket az ólomtartalmú benzinekre terveztek, a jelenlegi ólommentes benzinekkel történő használat számos problémát rejt magában. Nem csak azt, hogy gyengébbek lettek vagy a kopogásos égés következtében elkezdtek csörögni, hanem változtatni kellet az előgyújtáson (visszább kellett venni). Ez természetesen további erőcsökkenést jelent.

Azonban a legfőbb probléma, amely beállítással nem orvosolható, hogy látható módon fokozott kopásnak indultak a gyűrűk és a szelepülékek is. A legszembetűnőbb kopás a szelepülékeken jelentkezik.

Íme néhány példa a kopott, beverődött ülékekre:

Mely motorokra jellemző?

A modern autók motorjai esetében a hengerfejek alumíniumból készülnek, amelyekbe eleve külön szelepülékek találhatóak. Ezekkel rendszerint nem szokott probléma lenni, mivel ezek alapvetően is elég kemények. Egyes esetekben, ha kellően régi motorról van szó, előfordulhat, hogy a fészek nem megfelelő, de ez viszonylag könnyen orvosolható, mert maga a konstrukció lehetővé teszi a fészek cseréjét.

A problémás motorok a vasöntvény hengerfejjel rendelkező motorok. Ezekben a ’80-as évek előtt nem volt önálló szelepülék, hanem magából a hengerfej öntvényből alakították azt ki. Ilyen például a keleti vonalon a Skoda 100-105-110-120 típusok hengerfeje, de a Ford egyes modelljeiben is ilyen hengerfejeket találunk.

Tehát a vasöntvény hengerfejes motoroknál léphet fel ez a probléma. Ugyanakkor a ’80-as években az autógyárak felismerték a problémát és módosították a hengerfejek konstrukcióját. Ezek a típusok, amelyeket valamilyen módon jelöltek is, már nem érzékenyek az ólommentes benzinre.

De valójában miért is kopik az ülék?

A kezdeti időszakban alkalmazott – nem gömbgrafitos – öntöttvas viszonylag puha anyag, amelynek a kenőképessége sem túl jó. Mivel a szelep működése közben folyamatosan nyit-zár, a szelepülék jelentős ütőhatásnak van kitéve, ezzel párosul, hogy a szelep sokszor még forog is.

A keményebb szelep így folyamatosan koptatja a szelepfészket, amely ennek hatására beverődik. Ez a jelenség főleg a kipufogó szelepekre jellemző.

Hogyan működött az ólmozott benzin kenőhatása?

Az ólom jellemzően egy puha fém, amelyet a benzinhez adva minden olyan felületre eljut, amellyel a benzin érintkezik és azokon egy vékony filmet hoz létre. Így például a szelepülékek esetében a szelep nem közvetlenül az ülékre, hanem az azon kialakult ólom filmre zár, megakadályozva ezzel a komolyabb kopást.

A teljességhez hozzá tartozik, hogy a kipufogó szelepek esetében természetesen nem a benzin, hanem a kipufogó gázokban lévő ólom látja el ugyan ezt a szerepet

Miért csak a kipufogó ülékekkel van probléma?

A motorba áramló ólommentes üzemanyag folyadék viszkozitása továbbra is biztosít bizonyost kenést, de csak a szívó oldalon. Mivel az elégett üzemanyag már nem tartalmaz ólmot, így a szeleptányér és az ülék között a kipufogó oldalon azonnal száraz súrlódás alakul ki, ami a fészek nagymérvű kopásához vezet.

Mi a megoldás

A vasöntvény hengerfejjel rendelkező motorok esetében, amelyeket még nem alakították át az ólommentes benzinre, a fokozott mértékű szelepülék kopás elkerülése érdekében szükséges az ólompótló adalék használata. Nem alkalmanként, nem két-három tankolásoként, hanem mindig.

Maga az adalék hozzáadása a benzinhez, nem eredményez érezhető változást a motor működésében, de a kopást sem lehet látni illetve érezni. Ennek a hatásai csak idővel fognak jelentkezni

Néhány tévhit a magasabb oktánszámú benzinnel való kompenzálással

A magasabb oktánszámú benzinek semmilyen olyan adalékot nem tartalmaznak, amelyek az ülék kenését biztosítanák. A magasabb oktánszám csupán nagyobb kompresszió tűrést jelent, vagyis a motor kevésbé hajlamos a kopogásra, azaz nagyobb sűrítési viszony érhető el általa.

Ez önmagában – plusz adalék nélkül – nem oldja meg az ülék kopásának problémáját, sőt a 100-as benzintől önmagában nem fog jobban menni az autó, mint 95-össel. Ezért erre a célra teljesen felesleges ilyet tankolni, rendszeresen és alkalmanként is

Nagy Károly

    Nagy Károly
 
Tartalomhoz tartozó címkék: Szakmai cikkek
blog comments powered by Disqus