Egy alapvető tévhit a hengerfej tömítés vastagságával kapcsolatban

A benzin illetve dízel üzemű motorok felépítése alapvetően azonos, azonban a dízel járművek motorjainál kulcsfontosságú a megfelelő végnyomás elérése, mivel e nélkül nem alakul ki az öngyulladás a sűrítési ütem végén. Ennek hiányában, pedig nem indul be a motorunk. Ahhoz, hogy a megfelelő végnyomást el tudjuk érni a gyártók több féle vastagságú hengerfej tömítést gyártanak, ezzel segítve elő a paraméterek pontos beállítását.

Egy adott motor sűrítési végnyomása több paramétertől függ, de alapvetően a dugattyú feletti tér kialakítása illetve azokban bekövetkezett változások határozzák meg. Például ha egy motorban vékonyabbra cseréljük a hengerfej tömítést, csökkentjük a káros teret is, ezáltal megnöveljük a motor kompresszióját. Ezzel ellentétes például, ha egy javítás során a szelepfészkeket bentebb marjuk, mivel megnöveljük a henger káros terét, ezzel csökkentve a kompressziót.

Azonban ha megnézzük, a hengerfej tömítés gyártók katalógusait, az egyes tömítések mellet csak és kizárólag a dugattyúk henger síkból történő kiállása alapján határozzák meg, hogy az egyes motorokra milyen vastagságú tömítést kell felszerelni. Ez azt jelenti, hogy természetesen korrigálhatunk egy javítás általi káros tér változást vastagabb vagy vékonyabb tömítéssel, azonban a szakszerű javítás esetén igyekeznünk kell minden paramétert a gyártók által meghatározott paraméterek közé visszaállítani.

Ez azt jelenti, ha a fenti példánál maradunk és a hengerfejből lesíkolunk 0,15 mm-t, akkor a szelepekkel és a szelepfészkekkel is után a kell menni ennek a megmunkálásnak. Így el tudjuk kerülni, hogy esetleg mellé lövünk és túlságosan megnöveljük a kompressziót, ami kopogósabb járást eredményez. De akár az is előfordulhat, hogy túlságosan lecsökken a kompresszió, ami miatt pedig nehezebben indul az autónk.