Ami a dobféket működteti - a fékmunkahenger
|
Kétféle fékrendszert alkalmaznak az autókban és tehergépkocsikban: a dobfék rendszert és a tárcsafék rendszert. Sok járműnél mindkét típus megtalálható: az egyik a jármű első, a másik pedig a hátsó részén helyezkedik el. A dobfékkel szerelt járművekben a fékpofák működtetéséért a fékmunkahenger felelős, ami a rendszer egyik legfontosabb eleme. |
A fékmunkahengerek, más néven kerékfékhengerek, hidraulikus dugattyúk segítségével működtetik a dobfék fékpofáit. Számos modern jármű esetében az első tengelyen féknyergeket és tárcsafékeket találunk, míg a hátsó tengelyen a dobfékekhez szükséges kerékhengerek, fékdobok és fékpofák találhatók. Régebbi járművek esetében azonban előfordul, hogy mind az első, mind a hátsó tengelyen dobfékeket alkalmaztak, ezeket különösen korábbi évjáratoknál lehet megfigyelni.
Hogyan működnek, és mi a kerékhenger feladata?
A járművek kerékhengerei fékfolyadékkal vannak feltöltve, és a nagynyomású fékvezetékeken keresztül csatlakoznak a főfékhengerekhez. A fékek hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy a fékfolyadék – más néven fékolaj – tiszta legyen, és a fékmunkahengerek megfelelő mennyiségű fékfolyadékot tartsanak, függetlenül attól, hogy éppen milyen nyomás uralkodik a vezetékekben.
Amikor a vezető megnyomja a fékpedált, a főfékhenger aktiválódik, és elosztja a hidraulikus nyomást az egyes fékkörök között. Ebben a folyamatban a fékmunkahenger megkezdi a működését: kifelé nyomja a fékpofákat, amelyek a fékdob belső felületéhez szorulnak. Ezáltal a kerékhenger a hidraulikus nyomást mechanikai mozgássá alakítja át. Bár a tárcsafékek ma már széles körben elterjedtek, a dobfékek gyártási költségei alacsonyak, ezért még mindig gyakran használják őket a járművek hátsó tengelyein.
Hogyan készülnek a kerékhengerek?
A gyári fékmunkahengereket általában acélöntvényekből készítik, amelyeket később különböző megmunkálási folyamatokkal alakítanak a végső formára. Az utángyártott kerékhengerek számos anyagból készülhetnek, például kovácsolt acélból vagy alumíniumból. Miután az alkatrész elnyerte végleges formáját, különböző komponensek – például dugattyúk, perselyek és tömítések – kerülnek beépítésre annak érdekében, hogy a munkahenger megfelelően működjön.
Miért hibásodhatnak meg a kerékhengerek?
A kerékhengerek meghibásodásának több oka is lehet. Az alkatrészben található tömítések, karmantyúk és porvédő gumik nagy hőterhelésnek, oxidációnak és a fékfolyadék korrozív hatásának vannak kitéve, amelyek idővel elhasználódást, repedéseket és szivárgást okozhatnak. További gyakori probléma, hogy a dugattyúk elkopnak, és emiatt nem illeszkednek szorosan a furatokba. Emellett, ha a fékdobok vagy a fékpofák túlzottan kopottak, elegendő helyet hagyhatnak a dugattyúk számára, hogy azok kicsússzanak a furatukból.
A fékmunkahenger meghibásodásának tünetei
A leggyakoribb problémák közé tartozik, hogy a munkahenger folyik vagy beragad. Ezek a hibák jelentősen befolyásolják a fékek hatékonyságát. Például:
- Fékfolyadék szivárog a kerékhengerről.
- A dobfékek továbbra is fékeznek, miután a fékpedált elengedtük, mivel a dugattyú nem tér vissza az eredeti helyzetébe.
A meghibásodott fékek komoly biztonsági kockázatot jelentenek. Egy beragadt fék megnöveli a jármű súrlódását és az üzemanyag-fogyasztást, míg a fékfolyadék szivárgása a fékrendszer teljes meghibásodásához vezethet. Ez különösen veszélyes, mivel a fékhatás teljesen megszűnhet, ami balesetveszélyt idézhet elő.
Amint a fék meghibásodásának jeleit észleljük, azonnal szakemberhez kell fordulnunk a probléma diagnosztizálása érdekében. Fontos, hogy megbízható márkájú cserealkatrészeket használjunk, amelyek garantálják a jármű biztonságos működését.
| Nagy Károly |